A Margitsziget története:  A történeti adatok a római uralomig nyúlnak vissza. A II-IV. században a császárság katonai súlypontja a Duna vonalára került át, ezért megerősítették az erőd- láncot azaz a Limes vonalát, melybe a Sziget is bele- tartozott. A Sziget déli részén a rómaiak cölöphidat is építettek körülbelül a mai Árpád-híd vonalában.
 A Ferences - Kolostor: A ferencesek 1270-ben jelentek meg a szigeten és építették föl kolostorukat és templomukat. A török hódoltság ideje alatt a sziget elnéptelenedett a meglévő épületállomány nagyrészt elpusztult, majd pedig a törökök kivonulásakor a maradék épületeket is felrobbantották. A XII. században az Árpádházi királyok vadaskertje lett az akkoriban Urak- vagy Nyulak szigete. A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát. A Domonkos-kolostor alapítása szorosan kapcsolódik Árpád-házi Szent Margithoz. A kolostorhoz kapcsolt Szent Mihály prépostság is a XII. században épült. A középkorban az esztergomi érsek épített a szigetre várat az Óbuda felé eső parton. A pesti parton terült el a IV. Béla által ide telepített Szent János Vitézek, azaz a johanniták nagy kiterjedésű vára, a mai Kaszinó helyén.
| 
